2016. február 8., hétfő

Kezdd el, mielőtt készen állsz!



  • Nem állok kész a blogolásra , akkor sem álltam készen, amikor elkezdtem és valószínűleg sosem leszek maximálisan megelégedve egyetlen bejegyzésemmel sem.
  • Nem álltam készen egy új kapcsolatra, mikor megismerkedtem a férjemmel és nem álltam készen a házasságra sem.
  • Nem állok készen a felnőtt életre, még mindig gyerek szeretnék maradni, akinek nem kell számlákat befizetni és önmagát fenntartani.


Sosem fogsz készen állni! És sosem lesz minden tökéletes, de ettől szép az élet. Ha nem kezded el megvalósítani az álmaid, mert nem érkezett el a megfelelő pillanat, ne csodálkozz, ha azon kapod magad, hogy évek szaladtak el a tétlenségben. Érzed, hogy tenni, változtatni kéne, de túl kényelmes így, egyszerű semmittevésben , hiszen a változás erőfeszítést igényel.
Nehezíteni fogják az egyébként is fejtörést okozó döntéseket, ezt fel kell dolgozni. Mi is végig hallgatjuk nap mint nap , és hallgattuk is, hogy miért nem várunk az esküvővel, miért költünk rá annyit, sőt sokan már gyors válást is jósoltak, mert szerintük anyagi csődbe megyünk.. Megsúgom,hogy nem történt ilyesmi, sőt még egy csodás nászútra is eljutottunk a szerelem szigetére. Bocsánatot kért valaki, amiért azon fáradozott,hogy eltántorítson minket a célunktól és megkeserítették a napjainkat a kéretlen tanácsokkal? Észhez tértek, amint meglátták,hogy nekünk volt igazunk?? Ugyan!! Azóta találtak másik témát, ahol mindent újra jobban tudnak nálunk. Tudják, mikor leszünk boldogok, hol éljünk és milyen házban, mivel foglalkozzunk, kikkel barátkozzunk, hány gyereket vállaljunk! Jobban tudják, hogyan éljünk, mint Mi. Szerintem vagyunk annyira érettek a férjemmel,hogy tudjuk önálló döntéseket hozni, az alapján, mire vágyunk és hidd el TE is képes vagy rá!  Bármire, amit csak szeretnél! De tanuld meg és gondold át,kivel mit osztasz meg és mennyit tűrsz el. Ez nagyon fontos ahhoz, hogy céltudatos és boldog életet élhess!

Egy kedves ismerősömmel beszélgettem még ősszel a műtétem előtt. Sokan riogattak rémtörténetekkel, az internet is tele volt a horror sztorikkal és be is pánikoltam rendesen, ő viszont annyira okos dolgot mondott, ami a mai napig az egyik legfontosabb útmutatóm:
"Képzeld el, mennyire büszke leszel magadra, amikor túl vagy rajta! Hogy igen, megcsináltad és nem is volt annyira szörnyű, mint gondoltad! Ha tükörbe nézel, majd egy erős Nőt látsz, aki minden akadályt legyőz. Nem fordultál vissza és nem gondoltad meg magad, amihez már nagy elszántság és akarat kell. És tudod, csak attól félünk, amit nem ismerünk!"
És valóban, belegondolva, ha újra műteni kell, akkor is félni fogok, de csupán, mert nem tudom, hogy ugyanolyan elviselhető lesz e a fájdalom vagy sokkal rosszabb?! Miért húzzuk az időt, amiből sosem lesz elég? Véges minden itt töltött percünk , ebben a csodálatos világban. Miért akarunk mégis mások lenni és hozzájuk hasonlítani? És miért félünk elindulni az ismeretlenbe , amikor csak jó sülhet ki belőle? A várakozással lehet ,hogy többet veszítünk. Ha rossz élményeid lesznek, akkor is tanultál valamit,tapasztalatokkal gazdagodtál és bölcsebb lettél, ezért nincs veszteni valód.


Vannak a Bikák ,mint én. Sokkal nehezebben megy az elengedés, mint bárki másnak. Legyen az egy régóta vágyott új ház esetleg egy sosem hordott ruha. Hatalmas elszántság és erőfeszítés kell az induláshoz, újításhoz és sokáig bizonytalankodom az első lépés megtétele után. Az én bevált módszerem, hogy minél előbb , annál jobb. Nem hagyok időt a túlgondolásra, mert akkor sokkal könnyebben visszatáncolok.

Biztosan neked is vannak céljaid, akár rövid akár hosszútávú. Elkezdted már a megvalósítást? Tudod,hogyan vágj bele? Őszintén kérdezd meg magadtól ,hogy miért húzod az időt? Félsz,hogy elbuksz? Félsz,hogy anyagilag megterhel? Kérj segítséget, tanácsot, ha attól könnyebb. Olyan emberrel oszd meg a félelmeid és a kételyeket, akik közel állnak hozzád és meg merik mondani, hol hibázol, min változtass, de a Te érdekedben teszik, nem magukat akarják előnyösebb helyzetbe juttatni, majd később hozzád vágni: "Na ugye, én megmondtam!" . Az én tanácsadóm a férjem. Sokszor olyan őszinteséggel mondja a szemembe,hogy mekkora idióta vagyok,hogy ez a kapcsolatunk elején sok vitát okozott. De önmagamba nézve, ráeszméltem, hogy nem az fáj, amit vagy ahogyan mondja, hanem,hogy igaza van. Ne sértődj meg, amikor őszintén szembesítenek a rossz tulajdonságaiddal, vagy kívülállóként máshogy látják, mit kellene másképp csinálnod. Nincs mindig igazuk, de te úgyis tudni fogod, hogy mi a hátsó szándék és mi a segítség. A választás lehetősége a Tiéd! Ha úgy döntesz, te mégis a saját véleményed mellett maradsz , tedd azt! Ha neked az anyukád ez a személy, még jobb. Ő már kiskorod óta végignézte a botladozásaid. Lehet a legjobb barátnőd/ barátod , sőt szakember is, a lényeg,hogy lelkiismeret furdalás nélkül feltárhasd az aggályaidat neki. Lásd a másik oldalt , tudj mérlegelni, de kezdd el, még MA! A terv is a kezdet lehet, listát is írhatsz, de bele is vághatsz a közepébe.




A titok nyitja,hogy ne kifogást keress, hanem megoldást! Ha jobbra tartva falakba ütközöl ,válts irányt. Fiatalabb nem leszel és okosabb sem biztos, tehetséged sem lesz több, ha nem teszel érte. Könnyű sem lesz, de a terv úgysem az akadálymentes út megtétele, az amúgy sem buli! :)


Jó tervezgetést és sok sikert a céljaidhoz!


Alexandra


6 megjegyzés:

  1. Ez így van! Merni kell elindulni! :):)

    www.styleforless.hu

    VálaszTörlés
  2. Nagyon motiváló amit írtál és nekem is pont erre volt szükségem! Köszönöm!:)

    www.lauradiyblog.blogspot.hu/

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Örülök,hogy motiválhattalak! :) Sok sikert kívánok az elképzeléseidhez!

      Törlés
  3. Ez nagyon tetszik! Én is ugyanígy állok hozzá a blogoláshoz. A képek nagyon ideillenek! :)

    writeshootblog.wordpress.com

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Nagyon köszönöm! További sok sikert és olvasót a blogodhoz! :)

      Törlés