2016. július 13., szerda

PARAZITÁK - élősködők az életedben


Ismeritek ugye kedves kis "barátainkat"? Akik árgus szemekkel figyelik ,mikor hibázol, s minden adandó alkalmat kihasználnak, hogy rajtad élősködhessenek? Észrevétlenül befészkelik magukat az életedbe és az utolsó cseppig kizsigerelnek? Akiknek nem szent a magánéleted és a pénztárcádban turkálnak, hogy jól  a fejedhez vágják, hogyha kevés van , akkor miért költesz erre-arra-amarra, ha pedig sok, akkor miért nem költöd értelmesebb dolgokra? Kéretlen tanácsokkal bombáznak, aminek már úgy érzed, se eleje-se vége? Akiknek nem tudsz olyat mondani, ami megfelelő , minden szóban megtalálják a támadási felületet? Abból táplálkoznak, hogy az energiád szívják és a folytonos negativizmusukkal a földbe döngölnek legalábbis ezt remélik

Ők azok, kik rendszerint meghőkölnek a pozitív hozzáállásomtól vagy a jól időzített mondataimtól. Sokáig ugyan nem maradnak távol, hiszen ez ad értelmet az életüknek, hogy az enyémben, a tiédben és az összes létező személyben megtalálják a szálkát, magyarázatul, hogy talán kevésbé szánalmas és kiábrándító a sajátjuk. Ezt persze meg tudják magyarázni, a "csak jót akartam" sablonos dumával. Kaparnak a felszín alatt , a türelmed próbára téve , mikor őrülsz bele a matatásba. 

Mit lehet tenni vajon az ilyen kiábrándító egyének ellen? Hogyan védjük meg magunkat , anélkül, hogy megbántanánk az illetőt, hiszen gyakran családtagokról derül ki, hogy érthetetlen módon nem azzal foglalkoznak, amivel kellene?



Az első és legfontosabb dolog: 

- Mérlegeld KI mondja és HOGYAN. Amennyiben a legcsekélyebb rosszindulatot is felfedezni véled, mosolyogj ,bólogass és gondolj valami szépre, ahelyett, hogy beinnád a sok okosságot.

- Egyszer (már ha szóhoz jutsz) mondd el világosan és érthetően, mit gondolsz a témáról. Bár valószínűleg el sem jut a füléig, innentől nincs más dolgod mint elsétálni vagy figyelmen kívül hagyni.

- A POZITÍV hozzáállás. A legfájóbb pont számukra, ha látják , ahelyett , hogy megrengetnének a hitedben ,egyre inkább felturbóznak.


Van , hogy megragad a fejemben egy-egy elejtett mondat, talán még kellemetlenül is érzem magam, mi van akkor , ha az a helyes , amit ő mond? Ilyenkor mantrázom és nem győzöm eléggé hangsúlyozni: ez még mindig AZ ÉN ÉLETEM! Egy van belőle, én így látom jónak, ettől vagyok boldog, tehát így cselekszem. Ám még az is kiderülhet, hogy rosszul gondoltam. Van ilyen. Akkor és ott a legjobb belátásom szerint döntöttem, a legtöbbet próbáltam kihozni. Az orrom alá dörgölik, hogy megbotlottam? Kérlek :) Olyan erős lábakon járok, hogy egy másodperc alatt felkelek! És én legalább még mindig azzal foglalkozok, ami csak rám tartozik! 


Alexandra


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése