2016. november 24., csütörtök

A HPV köztünk jár - NINCS TÖBB TABU!

"Velem úgysem történhet meg."
"Gizikének a lányának a lánya beteg ? Szegény! A mi családunkban ez nem jellemző, nem szoktunk betegeskedni."
"Olyan fiatal vagy, neked biztos nincsen rákod, ne dramatizáld túl a helyzetet!"

Biztos vagyok benne, hogy legalább egyszer mondtad vagy hallottad a fent említett közhelyeket. Mindenki szentül meg van róla győződve, hogy őt nem érheti el egyik kórság sem. Nincsenek rossz kórelőzményei, fiatal, férjnél van évek óta, nem váltogatja  a partnereit, tünetmentes. Minek elmenni az éves szűrésre , ha úgysem észleljük a bajt? Huszonévesen ki hallott már olyanról ,hogy valaki méhnyakrákban meghal? Vagy ha mégis, biztosan kurva volt.. igen, biztosan az.


Ezeket mind FELEJTSÉTEK EL! Ilyen nincs! A közvetlen környezetemen tapasztaltam meg, hogy egy hét alatt megváltozhat az életed. A rutinellenőrzésből az következik, hogy közlik veled, sürgősen meg kell műteni, mert majdnem elérted a 4. (végső) stádiumot. Mi a franc? Mégis hogyan lehetséges ez? Végigfutott az agyamban az összes tévhit ,ami ezzel kapcsolatban kering és amit én is rendszerint beadok magamnak, amikor eszembe jut, hogy milyen régen voltam kivizsgáláson. Mégis ki szeret nőgyógyászhoz járni hölgyeim? Tegye fel a kezét! :) Nem látok egyet sem.. Annyi mindennel hitegeti magát az ember a kellemetlenségek elkerülése végett, hogy közben egészen addig, amíg szarba nem kap a ventilátor meg sem akarunk mozdulni. Akkor viszont földhöz vág, de kőkeményen. 

Amikor meghallottam, hogy nem a szomszéd Gizi, hanem a családunk egyik piszok fiatal tagja előrehaladott állapotban van és a méhnyakrákot diagnosztizáltak nála, a sokktól el sem mertem hinni. Ráadásul a hírhozó olyan könnyed egyszerűséggel vázolta fel az állapotot, hogy amíg rá nem kerestem a neten és nem jött szembe velem a : "Mekkora a túlélési esély?" "Lehet még gyermekem?" "Lehet,hogy meg fogok halni?" nemes egyszerűséggel azt mondtam, na jó, ez biztos túl van reagálva. De nem. Évek óta (persze csak tudtommal) egyetlen partnere volt. A részleteket nem ismerem, de ahogy az éterben olvasni, szinte egyáltalán NINCSEN TÜNETE  a betegségnek. Elbagatellizáljuk, persze, én is ezt tettem. Halljuk a tévében , olvassuk az újságban, rádióműsorban boncolgatják, hogy éves szűrésre, bizony menni kell! Nem szabad , hogy a büszkeségünk vagy a nemtörődömségünk az életünkbe kerüljön. A csendes gyilkos. Amikor már észleled, hogy baj van , késő. Sajnos az oltás sem véd az összes fajtája ellen. Ráadásul a hagyományos szűrés még csak nem is elegendő a felismeréshez. Elkeserítő, mennyi nemtörődöm orvos huny szemet egy feltételes eredmény fölött és küld haza, hogy nem lesz baj és fel sem ajánlja, hogy kifejezetten erre kiterjedő vizsgálathoz vegyen esetleg mintát. Ezért mindenképpen olyan nőgyógyászt válassz, akiben teljesen megbízol és örömmel elvégzi a szűrést, ha kéred.

Na nem azt akarom, hogy most mindenki pánikoljon vagy orvosról orvosra járjon. De évente egyszer ez a saját kötelességed. Szeretnél anya lenni? Szeretnéd látni az unokáid? Szeretnéd a férjed ráncos kezét fogni, amikor 70 évesek lesztek? Szeretnél sok sok élményt szerezni és egészségesen élni? Akkor szerintem tudod, mit kell tenned. 

Oszd meg a bejegyzést és hívd fel Nő társaid figyelmét a szűrések fontosságára, mert erről nem lehet elégszer beszélni!

Köszönöm, hogy elolvastál!
Alexandra 

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése