2016. november 4., péntek

Utazz velem: KEHIDAKUSTÁNY,(Sümeg,Balatonfüred,Keszthely...) - ÉLMÉNYBESZÁMOLÓ

Utazásunk történetét valahogy út tudnám kezdeni, hogy mi pont az ellenkező irányba akartunk menni :D Vicc nélkül, Békés megyébe terveztük az idei kikapcsolódást, mivel a férjem barátjának kisfia született arrafelé, mi pedig gondoltuk egybekötjük a kellemeset a hasznossal. Ez a terv addig állt fenn, amíg a bevásárlóközpontban meg nem állított minket szeptemberben egy kedves hölgy, aki utazást kínált többek között Kehidakustányra , "szuper akciós" áron. Ha rajtam múlt volna , azon nyomban kereket oldok és hátat fordítok a standnak, valahogy ilyenkor kész átverés feelingem lesz, de a férjem lelkes volt és azt mondta menjünk, úgysem voltunk nyaralni.. hát így foglaltunk le utazást a Hévíz melletti városkába. 

Október 24-én csodálatos ködös hétfő reggelre ébredtünk, autóba pattantunk és út közben még a nap is kisütött. :) A szállásunk a Triász Aparthotel volt, ahol reggelire és a közeli étteremben elfogyasztandó vacsorára fizettünk be. Abszolút nem ért csalódás, sőt , sokkal több pénzért , sokkal borzasztóbb szálláshellyel és étellel szolgáltak, így nekem maximálisan teljesítette az elvárásaimat. A napot a szoba elfoglalásával, a terep felfedezésével töltöttünk. 


Kedden reggeli után pedig fürdőruhát húztunk és az autóval kb. 3 percre lévő Kehida Termálban időztünk késő délutánig. Eszméletlen szerencsések voltunk, annyira jó idő volt, hogy a kinti fürdővizekhez egy szál törcsiben sétáltunk ki vacogás nélkül. Az éttermi részében kellemetlen incidensem volt, maradjunk annyiban, hogy a gyros-tálat nem ajánlom.. 

Kellőképp elfáradtam az első két nap folyamán, viszont a szerda igazi országjáró túrává nőtte ki magát időközben, úgyhogy nem heverészhettem sokat az ágyban. Délelőtt a sümegi várat vettük be, ami csodaszép , nem vagyok nagy vár fan (az inkább a férjem), viszont a kilátás pazar, az ősz színeiben pompázva pedig az egész környezet meseszerűvé vált. Nemrégiben esett át nagyobb restauráláson, érdemes ellátogatni.


Nagyvázsonyba szintén várnézőbe mentünk, Kinizsiék építménye a sümeginél ugyan jóval kisebb , kevesebb épen maradt résszel, egészen hangulatos volt sétálgatni a romok között.


Estére hivatalosak voltunk Várpalotára a barátainkhoz, akikkel a nászutunkon ismerkedtünk meg, az odafelé vezető úton pedig megálltunk Balatonfüreden a vízpart mellett ebédelni. Megmondom őszintén, engem a Balaton sosem vonzott igazán , most rájöttem, miért. Mindig az embertömeghez és a tikkasztó hőséghez kötöttem, viszont így az őszi délutánon új értelmet nyert és az egyik kedvenc helyemmé vált, a színe az tengerhez hasonlított, a tiszta kék víztükör, a kikötő és a korzózók nyugalma gyorsan rám ragadt. 


Másnap már a hazaútra készültünk (ennek a kalandjait elolvashatod ITT, ha eddig lemaradtál volna), a keszthelyi palota mellett azonban nem tudtunk volna csak úgy elrobogni, beugrottunk kastély és hintókiállítás néző körútra. A pompa, a gyönyörűen helyreállított szobák..szavakkal le sem tudom írni mennyire fényűző és hamupipőkét idéző érzésekkel töltődtem fel pár óra leforgása alatt. Tudtátok, hogy még a Festetics család leszármazottak közül is többen élnek? :) 


Furcsa, biztosan ti is gondoltatok már rá, hogy vajon az iskolai kirándulások alkalmával miért nem éreztük, mennyire értékes dolgok vesznek minket körül? Én például minden vár és kastély látogatást kínszenvedésként éltem meg, most pedig más megvilágításba került az egész. Talán öregszem..

Ha összegeznem kellene a 4 napos "pihenőnket" azt mondanám, hogy maximálisan élménydús és felejthetetlen volt. Legmerészebb álmaimban sem gondoltam volna, hogy idén ennyire spontán utazásban lesz részünk, ám határozottan élveztem.

Nektek van kedvenc helyetek,ahova visszajártok? Az aktív vagy a passzív pihenést preferáljátok inkább? Voltatok már ezek közül valamelyiknél?

Köszönöm, hogy elolvastál! Várlak vissza szeretettel!
Ha kíváncsi vagy még több képre, az instagram-on megtalálsz: ITT
Alexandra 

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése