2017. július 3., hétfő

Dior és a ZIZIKOR - Elérkezett a VÁLTOZÁS szele


Fogalmam sincs, hogyan vezessem fel vagy jellemezzem az utóbbi egy hónapot, mert valahogy nem feltétlen mondanám, hogy erre számítottam. Persze, azt tudtam, hogy lesznek meglepetések, na de hogy ennyi... 
Kezdjük az elején. Az első hetekben csiszolódtunk, mókáztunk, egymás igényeit felmértük, de erről már bővebben olvashattatok ITT. Nagyjából a 3. hét elteltével már látványos alakulások indultak útjukra. Dior nem hajtotta hátra a füleit, hanem hol hegyezve, hol lazán, peckesen igazítja magának (amit imádok, annyira extracuki). Megtanult ülni, feküdni, a dolgát a fák mögött végezte zokszó nélkül és már a kapu mögött is türelmesen várt, amíg be nem értünk, nem szaladt ki az úttestre, tényleg úgy látszott, minden tökéletesen alakul. Aztán elérkezett az ördögi játszma.

Egy kicsit megkóstolom.
Csak SEMMI PÁNIK!
Júniusban néhány egész napos, sőt többnapos elfoglaltságunk volt, így anyósomékhoz vittük, először csak néhány órára magára hagyva az öreg vizslával és kis tacsival, na meg persze a szomszéd gyerekekkel, akik szerencsénkre ájulásig fárasztották. Már akkor észrevehető volt hazajövetel után, hogy valami mintha megváltozott volna, de semmi jelentőséget nem tulajdonítottunk neki. Közben már 4 (legalábbis amiről tudunk, azóta +3) tejfog pottyant ki, három napra rá növekedett az új, erős fogacska.

A barátnőm esküvője napján korán reggel a férjem elszállította Diort a 'nagyszülőkhöz', amíg én a fodrásznál szépültem , hogy a másnapig tartó vakációt megkezdhesse. Nyilván nem voltunk ott, nem látjuk , mi történt és hogy történt, hallomásból jó kiskölyök volt, akit a nagy féltékeny vizsla vénasszony morgása, féltékenysége és ellenségessége sem tört meg. VISZONT azóta hatalmasat fordult vele a világ és bevallom elég kétségbeejtő a helyzet. A hazahozott bolhákat sikeresen elűztük, ez mondjuk inkább a mi érdemünk, semmint Dioré. A dolgát már a kert minden pontján képes szemrebbenés nélkül elvégezni, a fél kertet felásta, sőt a szemtelenség eddig nem tapasztalt méreteket öltött. Harapdál, csattogtatja a fogát és máskor nem, de ha nem engedem neki, hogy rosszalkodjon, ugat és támadóállásba vágja magát. Az autóval kiállás ismét kritikus pont, mert rohan a főútra .. és , hogy hol tartunk most? Totál káosz.

Most miért nézel így rám? Én csak most jöttem ide..
fogalmam sincs, mi történt!
Megpróbálkoztunk a pórázzal.. első körben Dior 20x vágta magát teljes erővel a földhöz, szinte még a csontjait is hallottam roppanni. A makacs hercegnő nem volt hajlandó megmozdulni, de bevallom , mi sem voltunk elég türelmesek. Második alkalommal már rutinosabban, szakkönyveket és videókat bújva indultunk a feladatnak és a következő sarokig sikerült eljutni.. Harmadjára pedig az erdőben bandukolva, tökéletes harmóniában szeltük a kilométereket. Azóta pihentetjük a témát, már ami a civilizációban való sétálást illeti, mivel konkrétan egyik betanult hívó- és parancsszóra sem hallgat. Türelem.. na az fogytán, mert őfelsége tényleg akkora előkelőség, hogy hiába üvöltök, dühöngök, könyörgök, gügyögök szinte semmiből sem ért, mi több szándékosan csinálja a rosszaságot, akár társaságban, akár csupán az én mielőbbi agyvérzésem érdekében. Miután jól kikiabáltam magam, vörös fejjel , persze én érzem magam kellemetlenül és a béke érdekében hívnám magamhoz, mire feltolja az orrát, királynősen elhelyezkedik egy távolabbi ponton és az ellenkező irányba néz. Az én kutyám, nincs mese! Egy kedves barátom erre azt mondta: "Mégis mit vártok tőle? Akinek ilyen neve van, nem lehet szimpla kutya. Adtatok volna valamilyen átlagos nevet, mint a Morzsi vagy a Füles, akkor nem lenne ekkora arca."
Tény , ami tény, nem könnyítjük a helyzetét, ráadásul hogy lehet valaki annyira cuki, hogy a legnagyobb rosszaság után is képes vagyok imádni?! És most, hogy végigolvasva mennyire panaszkodásnak tűnhetnek a leírtak, még mindig piszok hálásnak érzem magam, hogy ez a kis csoda velünk éli a mindennapjait!



Nyugtassatok meg, hogy ez a tinédzser kor és hamarosan véget ér! Ti tapasztaltatok ilyesmit a kiskutyátoknál? 

Az elérhetőségeimet a jobb oldalsávban megtalálod!

Köszönöm, hogy elolvastál! Várlak vissza legközelebb!
Alexandra

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése